Balázs István 

Túra a déli végeken
Herkulesfürdõ és a történelmi, magyar Al-Duna

 
A történelmi Magyarország délkeleti csücskében található e csodálatos, de méltatlanul elfeledett térség, számos vízeséssel, csodás sziklaképzõdményekkel, mediterrán hangulatú növényzettel. Herkulesfürdõt és az egykori magyar Al-Dunát kétségtelenül hazánk, a történelmi Magyarország legszebb tájai közé sorolhatjuk.

Herkulesfürdõ

A Krassó - Szörény megyéhez tartozó fürdõtelep könnyen megközelíthetõ akár vonattal akár személyautóval, a Temesvár - Lugos - Karánsebes útvonalon.
A vad és zuhatagos Cserna völgyében, hatalmas meredek hegyekkel körülvéve, 168 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, alig 5 km- re a 6. számú fõúttól. Az ide látogatóknak fenséges pillantást kínálnak a Mehádiai hegységhez tartozó Domogléd - település fölé magasodó - impozáns, fehér mészkõsziklái. A vadregényes Cserna folyó túloldalán húzódik a jóval erdõsebb Cserna hegység. A térség éghajlata enyhe, az évi középhõmérséklet + 14° C, mivel a környezõ magas hegyek felfogják az erõs szeleket.

A település lakossága 6400 fõ, abból csupán 95 fõ magyar nemzetiségû.

Története

Az egykoron virágzó fürdõélettel büszkélkedõ település az Osztrák- Magyar Monarhia egyik leghíresebb és legszebb fürdõhelye volt. A fürdõhely kifejlõdéséhez hozzájárult a térség kitûnõ levegõje, amelyet máshol csak 3000 méteres magasságban tapasztalhatnánk. Herkulesfürdõ Európa legrégibb ismert fürdõje, vizének csodásan gyógyító erejét már a rómaiak is ismerték, használták. A rómaiak, Traján császár idejében, 105 és 107 között, fürdõket létesítettek itt “Ad aquis Herculi sacerdos” (Herkules szent vizeihez) vagy “Thermae Hercului ad Mehadium” (Herkules mehádiai hévizei) néven.
A népvándorlások és a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. Csupán az 1700-as évek közepén III. Károly - gróf Hamilton osztrák altábornagy indítványára - rendelte el, hogy a római romok alapjára, a máig is meglevõ Herkules-fürdõházzal együtt, számos más épületet építsenek fel amelyek nagy része, 1737--en, egy török betörés következtében azonban elpusztul.

1773 nyarától egyre többen látogatják, miután egy bécsi orvos elemezte vizét és megállapította csodálatos gyógyhatását. A lassanként kiépülõ fürdõ sajnos a késõbbi török-osztrák háború éveiben (1788 - 1792) ismét elpusztul.
A fürdõtelepet csupán 1817-ben kezdik nagy erõvel újraépíteni, utat hoznak létre, a Cserna folyót szabályozzák. Ekkor kapta meg a mai napig használt Herkulesfürdõ nevet, az addig viselt Mehádiai fürdõk név helyett.

A fürdõhely fénykorát 1852 után élte, ekkor épült fel a mai napig látható, számos épülete: a Gyógycsarnok, a Rezsõ- és a Ferenc József udvar, a kupolás Szapáry-fürdõ és számos magán villa. A Monarhia elõkelõségei, köztük Ferenc József császár és felesége „Sisi” gyakran és szívesen tartózkodott Herkulesfürdõn.
A XIX. század második felében tovább nõ a fürdõ hírneve, hiszen számos diplomata találkozó helye lesz. A Vaskapu-csatorna felavatásakor Herkulesfürdõn találkozott Ausztria - Magyarország, Románia és Szerbia uralkodója. 1945 után a fürdõtelepülés infrastruktúrája fokozatosan romlik, annak ellenére, hogy számos 10 emeletes szálloda épül a település új részén. Sajnos a Monarhia fénykorát idézõ épületek nagyon rossz, elhanyagolt állapotban vannak, hulló vakolat, törött ablakok, de így is köztük sétálva felidézhetõ a rég letûnt békebeli világ hajdani pompája.

Hõforrások

A Cserna patak mentén 4 km hosszan, 16 kénes és konyhasós hõforrás található. Az itt található források Európa leghatékonyabb hõforrásai közzé tartoznak. Orvosi javallattal hatásosak, fürdõ- vagy ivókúraként a krónikus reuma, légzési szervek, emésztési gondok, szembetegségek, kezdõ cukorbetegség, higany- és ólommérgezés kezelésére. Fontosabb források a Herkules 67 °C, a Mária 54 °C, az Erzsébet 55 °C és a József 54 ° C egyéb források mellett.

Túralehetõségek

A Cserna völgye és környéke, amely a 24.000 km2 kiterjedésû Domogléd - Cserna Nemzeti park része,  kitûnõ túrázási hely a bakancsos, hátizsákos túrázók számára, hiszen számos csodálatos látnivaló található.  A túrák során szükséges az odafigyelés, mert nagyon gyakori a vipera. A magas sziklákon honos a mediterrán jellegû Magyar fenyõ (Pinus Hungarica).  
Herkulesfürdõ fõbb épületei a Domogléd lábánál találhatóak: a Gyógycsarnok és Kaszinó, amelyek elõtt fekszik a Gizella park, annak közepén tornyosul egy hatalmas idetelepített mamutfenyõ. A gyógycsarnokot zárt folyosó köti össze a Rudolf és a Ferenc József udvarral. A zárt folyosót azért építették, hogy hideg esetén az elõkelõ császári vendégek ne kényszerüljenek ki a hûvös, szabad levegõre. A két hatalmas palotával szemben található az Erzsébet villa, ahol számtalanszor megszállt Erzsébet császárné. A Cserna jobb partján található a francia reneszánsz stílusba épült kupolás Szapáry-fürdõ (a törött ablakokon be lehet kukucskálni, és el lehet képzelni a monarchiabeli idõket idézõ báltermek hangulatát). A kétemeletes épületekkel övezet fõtéren emelkedik az 1847-ben  állított szürke márványból faragott kút, amelyet az ágyúfémbõl öntött Herkules vasszobra díszít.

Fontosabb, de nem túl nehéz bakancsos túrázási lehetõségek:  

Herkulesfürdõ - Fehér Kereszt (Crucea Alba) kilátóhely - Domogléd csúcs:

A „Domogléd” egy a Herkulesfürdõ fölötti hegyekben fekvõ sziklás magaslat. A Fehér Keresztig való feljutás nem túlságosan nehéz, könnyen megközelíthetõ a belvárosból gyalogosan is. Táblák irányítják a túrázót,  a “Domogled” vagy „Crucea Alba” elnevezést kell keresni. A Herkulesfürdõre vezetõ felsõ úton kell elindulni, innen indul a sárga sáv, amely a csúcsig visz kb. 4 óra alatt. Egy nem túl erõs erdei kapaszkodó után elérhetõ a Fehér Kereszt (Crucea Alba) kilátóhely, ahonnan csodálatos a kilátás a városra és a Cserna völgyére (Ide mindenkinek fel kell jönnie, kötelezõ program az ide látogatóknak). A “Macskák ösvénye” turistaúton haladva tovább érhetõ el az 1105 méteres Domogléd csúcs, amely határ volt a történelmi Magyarország és Románia között. Az ösvény meredek és sokszor omlásveszélyes. Útba esik a serban barlang is. Sok vízzel induljunk el, mert az úton nincs forrás.

Vanturatoarea (Szeles) vízesés:

A Baia de Arama felé vezetõ 67 D számú szerpentines úton kell elindulni. Miután elhaladunk a Cserna folyón lévõ víztározó mellett, a 12 -es kilométerkõnél van egy betonhíd. Innen indul el a piros kereszt turistajelzés. Egyórás, nem túl nehéz erdei kapaszkodó után megpillantható két egymásra merõleges meredek sziklafal, találkozásának tetejérõl lezúduló vízesés, amely a Dél Amerikai Anghel-hez hasonló. Egy újabb rövid gyaloglás után megközelíthetõ a vízesés, a túrázó választhat :vagy a vízesés lábához ereszkedik le, vagy mögé bújik a sziklapárkányon.

Czeszna szoros (Cheile Ţasnei):

Kihagyni nem érdemes, mivel nagyon könnyen megközelíthetõ és igen látványos. Herkulesfürdõt elhagyva a Baia de Arama felé vezetõ 67 D számú úton 14 km után található egy panzió, onnan indul a kék keresztjelzés. Egy komolyabb, 25 perces erdei kaptató után érhetõ el a szoros bejáratát jelzõ sziklák, innen beláthatunk a hajdani ezer éves határt jelzõ völgybe. Az ösvény kezdetben magas sziklák között halad, majd fokozatosan ereszkedik le a patak völgyébe, míg a szoros végénél, ahol egy vízimalom található, újra emelkedni kezd. A túra jövet - menet kb. 3 óra. Víz nem szükséges, de a viperákra figyelni kell, fõleg a sziklás részeken. A szoros jelképe a Magyar fenyõ ( Pinus Hungarica). A Vânturatoarea vízesés és a Czeszna szoros egy nap alatt bejárható.

Roseţ vízesés:

A vízeséshez a piros kör turistajelzés vezet, aminek kiindulási pontja megtalálható a Hétforrás - kempingtõl (Camping sapte Izvoare) 300 méterrel feljebb a Baia de Arama felé vezetõ úton. A vízesés alig 2 órás, kisebb - nagyobb emelkedõkkel tarkított gyaloglás után érhetõ el. A vízesés sajnos 2007 májusába teljesen ki volt száradva, csupán a sziklás Roseţ patak medre volt látható.

Orsova

Orsova városa a Cserna Dunába ömlõ felduzzasztott öbölszerû torkolatánál, a Duna bal partján fekszik. A közel 13 000 lakosú várost 1966-1971 között építették a régi Orsovától magasabban, mivel a Duna vize az 1972-ben átadott vízerõmû miatt megemelkedett, elöntve a régi várost is.
A Duna szabályozása már a XIX . század elején megfogalmazódott, Széchenyi István 1830-ban szakértõk kíséretében a Desdemona hajón végigutazta a Duna e részét. Az utazás tapasztalatai révén Vásárhelyi Pál mérnök volt az, aki kidolgozta a szabályozási tervet. A munkálatokat 1833-ban kezdték meg azzal a céllal, hogy hajózó utat építsenek ki a gõzhajózás számára ezen a folyószakaszon. 1837-re kész volt a Duna mentén a 122 km hosszú sziklába vájt Széchenyi-út.
Az út megépítése azért volt szükség, mert a hajók rakományát kocsin kellett tovább vinni az újból hajózható folyórészig, mert a Duna vize tele volt örvényekkel, sziklákkal. A Duna hajózhatóságát 1890 - 1898 között oldották meg.
1849. augusztus 23.-án Orsova közelében egy vizenyõs területen ásta el Szemere Bertalan társaival a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amiket csupán 1853. szeptember 8. -án találtak meg egy facsoport alatt. Azon a helyen, ahol a Szent Koronát megtalálták a koronázási ékszerekkel együtt 1855 -ben állították fel az úgynevezett Korona Kápolnát, a Magyarok Védõaszonyának Szûz Máriának a tiszteletére.    
A dunai vízlépcsõ megépítése következtében került végleg a Duna vizének habjai alá a Széchenyi út, régi Orsova, Ada Kaleh szigete, a Korona Kápolna. 

Orsova fõbb látnivalói

Az 1976-ban átadott Római - Katolikus templomban amit Hans Hackelman tervezett modern stílusban német, magyar, román és cseh nyelvû miséket tartanak. A templomban 2004 májusában a Szent Korona Szövetség három nyelven emléktáblát állított fel. Az emléktábla felidézi a Szent Korona Orsovához fûzõdõ történetét. 

A Szent Anna kolostor (Manastirea Sfânta Ana) a város fölötti dombon fekszik. A kolostorhoz jelzett autóút vezet, de gyalogosan is megközelíthetõ a szûk, orsovai lépcsõs utcákon. Érdemes is felmenni, mert pazar a kilátás a városra, a Cserna torkolatára és a Dunára.

A Karánsebes - Drobeta Turnu Severin (Szörényvár) fõútnál található autómosónál egy tábla jelzi,  hogy itt kezdõdik a 2900 km hosszú Karpátok hegykoszorúja és jelzett turista út vezet fel a Mehádiai hegyekbe. Kb. 45 perces gyaloglás után található egy tisztás ahonnan gyönyörû a kilátás Orsovára, a Cserna torkolatára és a Dunára. További nyolc órás út után Herkulesfürdõre lehet leereszkedni a sziklás Domogled hegységrõl. Kellõ mennyiségû ivóvizet vigyünk magunkkal.

Orsovárol sétahajók indulnak a kis Kazán - szorosba, majd vissza. Egy ilyen út kb. 3 órát tart. Sajnos Ada Kaleh szigete már csak képeken csodálható meg. A szigetet a Duna felduzzasztott vize nyelte el örökre. A sziget kb. 4 kilométerrel Orsova alatt helyezkedett el, magasságában most az azonos nevû alagút található. Az 1800 méter hosszú és 500 méter széles sziget lakói török nemzetiségûek voltak Híres volt a szigeten található erõd, amit 1689 -ben az osztrák Veterani tábornok emelt. A történelem folyamán a kitûnõ fekvése miatt többször is gazdát cserélt az osztrákok és törökök között. Az 1878 -as berlini béke után az Osztrák-Magyar Monarhia igazgatása alá került, annak ellenére, hogy a sziget a török szultán tulajdona maradt, ezért is nevezték a szigetet még “török Orsovának” is. A sziget lakói különleges jogokkal rendelkeztek, mind az adó- és vámmentesség, valamint katonai szolgálat alól való felmentés tekintetében. A sziget 1923 -ban került Romániához. Az itt élõk évszázadokon keresztül gyümölcs - és dohány-termesztéssel, éjszakánként meg csempészéssel foglalkoztak. Híres volt a homokba fõzött török kávé és a rahát. Keleties hangulatot varázsoltak a sziget szûk utcái, a bazár, a vár és a török építészet sajátosságait magába foglaló többi épület.       

   Kevés ilyen varázslatos helye van Európának mint az Al-Duna vidéke. Orsovát elhagyva az 57 -es úton kell elindulni Új-Moldova felé. Kezdetben a Dunától távol haladunk, majd ismét a Dunához visz le az út, amely mellett fogunk haladni szinte végig. Sajnos a Duna már lassan hömpölyög, nem zuhatagos és, vad mint ahogy azt Jókai megírta az Arany emberben. Az itt megépített Széchenyi út nagyrésze is már a múlté, hiszen a Duna duzzasztása miatt kb. 30 - 40 méterre a Duna alá került. Csupán egy kisebb szakasza maradt a Duna vize fölött Lászlóvár közelében.   A Duna két oldalán meredek hegyoldal húzódik kanyargós úttal. A túloldal az már Szerbia, de jól kivehetõk az alagutak és az ott robogó autók. A folyó a Nagy-Kazán térségében a legkeskenyebb, csupán 150 méter. Itt a sziklafal 200 - 300 méterrel tornyosul a Duna fölé. A Kis-Kazán valamivel szélesebb kb. 200 méter. A két Kazán-szoros között található a dunatölgyesi kiöblösödés, itt a legmélyebb a Duna, meghaladja a 85 métert is. A térség a Kazán- szoros nevet valószínûleg a meder alján lévõ mélyedésekrõl (üstökrõl, kazánokról) kapta. A Duna menti térség a Kazán-szoros nemzeti park része.

A Kis-Kazán szoros elõtt a Mraconia patak torkolatán áthaladó híd feletti meredek sziklába van vésve Decebál dák király arca. Az arc magassága kb. 40 méter, szélessége kb 25 méter, az orrának a mérete is kb. 6 méter. A szobor után egy templom mellett halad el az út, a templom közvetlenül a Duna mellett van, innen a folyó fokozatosan szûkül.

Hajóról megtekinthetõ, az útról nem igazán vehetõ ki a közel 2000 éves “Tabula Traiana” emléktábla, amely Traján császár sziklába épített útjának állít emléket a szerb oldalon. A Duna duzasztásánál víz alá került, de más emléktáblákkal ellentétbe kiemelték és jóval feljebb helyezték el.  

   Dunatölgyesnél (Dubova) a mûút rövidebb idõre elhagyja a Duna mentét, de annak ellenére érdemes egy kisebb idõre megállni. Orsova felöl jövet a szerbek által lakott falu végén található kiskocsmától indul egy jelzett turista út, sárga háromszög, a Kazán-szoros tetejére. Alig 45 perces erdei könnyebb gyaloglás után elérhetõ a Kazán- szoros sziklás pereme. A látvány szédítõ, hiszen a Duna kb. 500 méterrel lejjebb kanyarog. Nyaranta a sziklák peremére kiülõ, napozó turista megcsodálhat számtalan sétahajót is.

Dunatölgyeshez közel két barlang is található, a Veterani, amely egy osztrák tábornokról kapta nevét mivel 1691 -ben az osztrák seregek itt tartóztatták fel a túlerõbe lévõ törököket. A másik barlang a Ponikovai, amely az 1600 m hosszú galériái révén a térség leghosszabb barlangja. A szárazföldrõl, illetve a Duna vizérõl csónakból lehet megközelíteni a barlangot.

  A Kazán-szoros mentén haladva számos vármaradvány is található. Ezeket a történelemmel dacoló erõdítményeket végvárnak építette valószínûleg Zsigmond király.

            Trikule vára 45 km -re van Orsovától Tiszóvica (Tisoviţa) és Szinice (Sviniţa) falvak között. A “Hármas torony” vármaradványt a XVI. században építették, hogy megvédje a déli végeket a török betörések elõl. A várból napjainkra csupán három torony maradt hírmondónak dacolva a történelem viharaival. A Duna felduzzasztása óta vízben vannak, ami szintén hozzájárult a tornyok rombolásához.  
  

            Drankóvára 71 km-re található Orsovától. A várat közvetlenül a Duna partjára építették a XIV. században, hogy helyõrsége bármikor lezárhassa belülrõl a Duna szorosban az utat. Az osztrák uralom alatt már csupán õrállomás létezett. Napjainkban csupán várfal maradványt lehet megfigyelni mélyen a Duna vizében.

          Lászlóvár elõtt a megmaradt Széchenyi - út mentén a falba vésett hatalmas márványtábla állít emléket a nagy mûnek. A táblán jól kiolvasható a következõ szöveg:

„Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI  t. czikelye által I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök idején Bellusi Baross Gábor kereskedelmügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember xv -én. Isten áldása legyen e mûvön és megalkotóin”

            Lászlóvár (Szent László vár)  7 km -re található Ó - Moldovától a Duna partján lévõ dombtetõn. A várat 1427-1428 telén Zsigmond király azért építette, mert vissza szerette volna foglalni a török kézre került szemközti Galambóc várát. 1428 májusában Zsigmond király átkel a Dunán és megkezdi Galambóc várának ostromát. A vár felmentésére megérkezik hatalmas sereggel Murád szultán, ezért Zsigmond király szabad elvonulása végett fegyverszünetet köt, amit a törökök nem tartanak be, rátámadva a visszavonuló magyar seregekre. Zsigmond királyt Rozgonyi István temesi gróf feleség, Szentgyörgyi Cecília mentett ki.

Lászlóvárát használta 1482 -ben a török elleni csatáira Kinizsi Pál, Temesvár kapitánya. A várat valószínûleg a törökök a XVI. században lerombolták. Napjainkban a Duna partjáról csupán egy várfal figyelhetõ meg romos állapotba. A falu felõl fel lehet kapaszkodni a dombtetõn álló várhoz, ahonnan kitûnõ a kilátás a szemközti Galambóc várra, valamint a Duna vizébõl kiemelkedõ Babakáj “ Nagyapó” sziklára, amelyen valószínûleg török õrtorony volt.   A kirándulás az Új Moldova - Oraviczabánya - Temesvár útvonalon folytatódhat.

Remélem, hogy kedvet kaptak az olvasók és egyre többen fogják felkeresni e mesés déli végeket akár egy rövidebb hétvégi kirándulás alkalmából.  Bõvebb felvilágosítást kérhetnek a < balazsistvan@freemail.hu > e -mail címen. 

(a szerzõ eredeti cikkét a honlap számára adaptálta, némi kiegészitéssel látta el és
a képeket Balázs Isván fotóiból válogatta: Perei Árpád)

A téma után érdeklõdöknek további irások itt:   1 Herkulesfürdõ     2 Al-Duna