Iratkozz fel a You-tube csatornámra!

„Személyes” bevezetõ a honlaphoz – magamról, vagy inkább arról, hogy szerettem meg a hegyeket és hogy  miért született meg ez a honlap 2008. elején

Ez a honlap egyszerûen csak túrákról, jórészt hegyi túrákról szól. Olyan túrákról, amelyeket én csak élménytúráknak szoktam nevezni, mivel a természetben eltöltött sokszor fáradtságos, de mégis szép órák után a túrázó megkapja méltó jutalmát: a szép kilátást nyújtó hegycsúcsot, a látványával lenyûgözõ vízesést, a romantikus várromot vagy a hegy gyomrába vezetõ barlangot. Mindez csak azért, hogy jól érezze magát az ember, feledje a mai világ zaját, gondját-baját és persze edzzük testünket, állóképességünket is.

A legtöbb túrám színhelye Erdély, azon belül is talán a hozzám és szívemhez legközelebb álló Bihari havasok.

Nem is tudom, mikor kezdõdött az én hegyszeretetem. Alföldi „gyerek” vagyok, Békés megyében Kondoroson születtem, ott illetve a szintén alföldi Békéscsabán jártam  általános,- és középiskolába. Hegyekkel sokáig csak családi nyaralások, osztálykirándulások során találkoztam, de akkoriban nem vonzott annyira a felfedezés öröme. Sokáig tényleg azt hittem, hogy mi itt messze vagyunk a hegyektõl. A múlt rendszer iskola- és kommunikációs politikája mindent megtett, hogy elszakítson minket Erdélytõl lelkiekben is. Nem tudtam, nem tudhattam sajnos sokáig, milyen elragadó tájak vannak itt, tõlünk nem is olyan messze. 15 éves lehettem, mikor egy középiskolai „építõtábor” elsõ napja után valahol Szabadkígyós környékén buszoztunk és az  egész napos címerezés után kissé fáradtan kipillantottam a busz ablakából. A nem is túl messzinek tûnõ távolban, keletre nagy meglepetésemre egy hegyvonulat képe bontakozott ki. Édesapám szavai jutottak eszembe, akitõl hallottam régebben, hogy a kondorosi templom tornyából látni a  "világosi hegyeket". Akkoriban valószínûleg a Béli hegységet láttam, amelyek szép idõben tényleg feltûnnek akár Békéscsaba magasabban fekvõ helyeirõl is, ezek azok a hegyek, amelyek eltakarják szemünk elõl a Bihar hegységet is…de ha tovább fürkésszük a hegyvonulatot, akkor felette kibukkannak annak 1600 méter feletti csúcsai. Ez a véletlen és akkoriban meglepõ élmény sokáig szunnyadt bennem, és csak a kilencvenes évek második felében jártam elõször Erdélyben: egy aradi városnézés után teljesen véletlenül a Solymosi várat fedeztük fel (menjünk már a hegyek felé, lássunk valami szépet jelszóval), majd a Révi- meg a Sonkolyosi-szorosig jutottunk el a következõ években kissé tudatosabban, akkor már Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben címû alapmûvével felfegyverkezve. Ezek a túrák megpecsételték turistasorsomat, ellenállhatatlan felfedezésvágyat éreztem, hogy megismerjem mindazon szépségeket, amelyekrõl csak kevesen tudtak. Teljesen „amatõrként”, szintén még családi körben a Vigyázó-csúcsra is megpróbáltunk felmenni (akkor még sikertelenül) és jártunk Biharfüreden is, akkor voltam elõször egyik kedvenc bihari hegycsúcsomon, a megunhatatlan szépségû környezetben lévõ Mezõhavason. Ekkor már a Bihar-Vlegyásza (Erdély hegyei) címû könyv is rendelkezésre állt. A családi túrák keretében keményebb túrákra nem volt mód, ezért örültem nagyon 2001 márciusában, hogy a Körösök Völgye Turista Egyesület (www.kvte.hu) júliusi nyílt túrája Pádisra vezetett. Szinte gyerekes örömmel jelentkeztem a túrára és a régóta dédelgetett álom beteljesült: a csak leírásokból ismert Csodavárat és Galbina-kõközt ismerhettem meg kalandos körülmények között. 2002 és 2007 között egy akkoriban újonnan alakult turistaegyesületben tevékenykedtem 5 éven át, ott évente tucatnyi túrát vezettem, fõként a Biharban, de jártam tucatnyi más erdélyi hegységben is. Köszönettel tartozom sok-sok turistatársamnak erdélyszerte, akik révén szinte Erdély minden szegletében megfordulhattunk.

Aztán 2007 végén valami véget ért, és az egyesületbõl - amely létrejöttén, sokak által irigyelt aktivitásán oly sokat dolgoztam - néhány  "túristatársam" egyesületi szellemmel össze nem egyeztethetõ, galád tevékenysége, többek kiábrándító közönyössége miatt, amely ellen hiába próbáltam tenni, távoztam. Két év elteltével kaptam elégtételt az egyesület leköszönõ elnökétõl, akinek két egész évre volt szüksége ahhoz, hogy megértse, mi is történt, milyen  szándékok munkálkodtak valójában akkoriban az egyesület egyes tagjaiban. Becsülöm õszinteségét, vannak még emberek, akik idõnként számot vetnek lelkiismeretükkel.
 Az  egyesületbõl való kiválás után is sok túra vezet a Biharba, de a látóhatár jócskán  kitárult más  tájegységek felé is. Külön köszönet illeti azokat a túra társakat, akik kitartottak mellettem, bíztak bennem.

  A 2008. februárjában indult honlapom célja az, hogy segítséget nyújtson, információkat adjon azon érdeklõdõknek, akik a Bihari havasokban szeretnének túrázni: fotókkal,  túraleírásokkal, újabban pedig  videókkal próbálom felhívni a figyelmet az erdélyi hegyek (fõként a Bihar) szépségére, idõnként pedig más vidékekrõl is kerülnek fel fotók a honlapra.

 vissza a honlap nyitóoldalára 
                                                                                                                                             Perei Árpád 
                                                                                                                                                      Békéscsaba
                                                                                                                                                      e-mail: perei&freemail.hu